Tartalomjegyzék
A hajósi plébánia anyaegyháza volt a környékbeli német ajkú, újonnan szerveződő településeknek a 18. század első harmadában.
Hajósi plébánia – a kezdetek
A település nevét 1366-ban említi először oklevél, azonban a török idők alatt elnéptelenedik. A törökök kiűzése után a kalocsai érsek dolgos sváb családokat telepített be a 18. század első felében. Ekkor alakult ki a mai város barokk központja és ekkor épült barokk stílusban a Szent Imre római katolikus templom is.
Hajóson már 1724-ben kápolna állt, majd egy romos klastrom helyén 1728-ban felépült a mai templom, melyet Csáky Imre kalocsai érsek építtetett. Haynald Lajos bíboros- érsek 1879-ben neoklasszicista oldalhajókkal kibővíttette a közel ötezres lakosság számára, az akkor már mezőváros templomát.
Hajós hazánk egyik legismertebb búcsújáró helye. A híres templom csodatévő Mária-szobrát a svábok hozták magukkal az Óhazából. Az előtte történt gyógyulások miatt csodatevőnek nevezett, az 1 méter magas szobor a XVI. századból származik. Néhány évtizeddel ezelőtt még tízezrek zarándokoltak a városban Nepomuki Szent János ünnepe (május 16.) utáni szombaton, hogy tisztelegjenek a Hajósi Boldogasszony előtt. Itt a Kárpát-medencében egyedülálló módon nem Pünkösdkor és nem Mária napon van a búcsú.
A templom melletti gondozott parkban lévő Kálvária 1881-ben létesült, ami 1934-ben Zsolnay kerámia stációkkal bővült. A kálvária stációit 2001-ben újították fel. A templom előtt Nepomuki Szent János szobra áll.
A templommal szemben található kastély a Duna-Tisza köze egyik legjelentősebb emlékműve. Gróf Patasich Gábor kalocsai érsek építtette a barokk stílusú vadászkastélyt 1739-ben, melynek környékén egykor vadaspark volt. A Hajósi kastély ma látogatóközpontként üzemel.
Hajós plébánia – a település története a XX. század közepétől napjainkig
Hajós történetének legsötétebb eseményei az 1946-os kitelepítéskor volt, amikor 450 német család kényszerült otthona elhagyására. Helyükre nagyrészt felvidéki magyarok érkeztek. A település már 1970-től nagyközség, 2008 óta városi rangot kapott. Hajós 1987-ben 16 településsel együtt – többek között Villány is – elnyerte a Szőlő és Bor Városa kitűntető címet.
Hajós Pincefalu részét a betelepült németek kezdték el építeni, azért hogy a Hajósi borok megfelelő helyen legyenek tárolva. A pincefaluban napjainkra több, mint 1200 présház található. Ezek is a népi építészet műremekei, akárcsak Villánykövesd és Palkonya műemlékvédelem alatt álló pincéi.
Címlapkép: Hajósi plébánia (forrás: http://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=33950)
Vissza a kategória cikkeihez